Tu' es - Tedd meg  

"Du bist mein anderes Ich, mein zweites Gesicht, mein gr��tes Problem!" - Megaherz

Nem tudtam felfogni az esem�nyeket. Minden t�l gyorsan t�rt�nt. Az egyik pillanatban, a h�zi dolgozatomra kerestem anyagot a k�nyvt�rban, a m�sik pillanatban pedig itt �l�k egy szemetes kont�ner mellett, ujjaimat a v�rbe m�rtogatva. Mi vagyok �n?
Tekintettem az el�ttem hever� l�nyra t�vedt, kinek kil�t�t csak az irataib�l tudtam meg. Piszkos munk�t v�geztem, mint egy elmebeteg gyilkos. Az arca annyira sz�troncsol�dott, kopony�ja t�bb helyen felrepedt, �gy a hossz�, v�rt�l csom�kba �sszeragadt haja ellen�re is l�ttam f�lig kiloccsant agyvelej�t. Mi�rt �ltem meg? Nem tudom. Ismertem �t? Tal�n. Nem, ink�bb csak l�t�sb�l. Velem egyid�s lehetett, �gy 17�ves. Kezemmel er�sen pofozgattam magam, csak eszembe jut hogyan t�rt�nt ez. V�g�l, egy p�r sorra siker�lt eml�keznem. Valahogy �gy sz�lt.

"�rtatlanb�l b�n�s.
       A b�n�snek halni kell.
Piros ruh�ba �lt�zve,
      s�t�l a v�g�h�dra.
Saj�t kiv�gz�s�re,
      meg�ltem,
m�r mindegy volt neki.
        V�r�s sz�nben f�rdik,
de ez m�g kev�s ... a sz�momra.
                         majd legk�zelebb"

Ezeket a sorokat a padba v�sve l�ttam, miut�n siker�lt fel�brednem. Bizony�ra rosszul lettem, vagy a sok stressz tehet r�la, de akkor is nyugtalan�t ez a halott. Lassan felemelkedem mell�le, s elindulok �szak fel�, nem is n�zek h�tra .... nem, nem fogok.

Led�ltem az �gyamban, mik�zben csak a fejemet fogtam. Istenem, mit tettem? Nem eml�kszem semmire. Egy pillanatra sem, m�g arra se, hogy kij�ttem a k�nyvt�rb�l. �gy d�nt�ttem, beveszek egy nyugtat�t. Hihetetlen hogy ilyen fiatalon m�r erre is sz�ks�gem van. Kinyitottam a kis gy�gyszeres szekr�nyemet, amin sorra �lltak a k�l�nf�le pirul�k. Amint becsuktam a kis ajt�t, a t�k�rbe n�zve v�r�s foltokat l�ttam az arcomon, amik v�kony cs�kokban peregtek le az �llamig, majd lecs�ppentek... v�r. A t�k�rk�pem mosolygott, mik�zben s�padtan meredtem r�.
Hello - sz�lt a hang a fejemben. - Megint rossz kisl�ny volt�l?
Megragadtam a mellettem l�v� poharat, �s hozz� v�gtam.
Nem futhatsz el a t�nyt�l, hogy meg�lted.
Igaza van, m�r nem tudok. Hirtelen k�pek jelentek meg a fejemben, sz�d�lni kezdtem, hom�lyosan l�ttam magamat, miel�tt kem�nyen h�trav�g�dtam.

Egy l�ny s�t�lt ki a k�nyvt�rb�l, �n k�vettem �t, �tja a vas�t�llom�s fel� vezetett. Nem tudom mi�rt, de lesz�l�tottam.
- V�rj - ki�ltottam ut�na, � �gyis tett. Megfordult.
- Igen? - n�zett r�m meglep�d�tten. Ugyanis ez volt az els� sz�, amit v�ltottam vele. - Mi a gond? - legbel�l valami szor�tani kezdett.
Tedd meg.
�reztem, hogy helyben �sszeesem.
- J�l vagy? - rohant hozz�m.
Tedd meg.
Ott t�rdeltem el�tte, mint egy szolga, a szemem el�tt valami lepereg, tal�n valami film, igen - a leg�jabb mozi siker melynek c�me "Mindennek TE vagy az oka!"  
TEDD MEG!!!
- Lej�rt az id�! - k�z�ltem h�v�s hangon, ez m�r nem �n vagyok. Valaki m�s vette �t felettem a hatalmat.
- Minek az ideje? - seg�tett fel, aranyos barna szemeivel r�m�lten r�m meredt. Mintha valami komolyabb bajom lenne, vagy csak a k�s az, amit most kaptam el� a zsebemb�l.
- Hogy meghalj! - ki�ltottam fel�je, mik�zben a karom mag�t�l csapott le r�, sikeresen belem�rtottam a v�ll�ba. Felsik�tott. Nem sokkal k�s�bb kit�ptem bel�le a peng�t, amir�l az � dr�ga v�re folyt.
- Ki vagy te ? - k�rdezte t�lem k�ts�gbeesve. Nem tudom.
- Az �let igazs�gtalans�gainak �jabb �ldozata - mosolyogtam. A f�ldre esett, majd �gy k�szott, mint egy r�k, �n, pedig mint a mester szak�cs, lecsapok a falatra. Nem fog sok�ig tartani. Megragadtam a v�ll�t, amin a seb volt, de az a ribanc elkezdett hadon�szni a kezeivel, majd k�rmeivel megkarmolta a karomat. Felszisszentem, m�gis hogy lehet valakinek ilyen k�rme? Nem sok�ra belek�ny�k�ltem az arc�ba, ami eltorzult. Nevettem, � csak k�ny�rg�tt. A k�vetkez� sz�r�som a h�t�t �rte, neh�z volt kih�zni bel�le. �jabb v�rfolt terjedt a ruh�j�n. Az egyik kezem a sz�j�hoz tapadt, hogy ne sik�tson, csak halk ny�sz�t�s volt. Szemeiben l�ttam a k�nnyeket, amik ez�stk�nt csillogtak a holdf�nyben. Egy �rny�kot is v�ltem felfedezni szomor� tekintet�ben, egy s�t�t �rny�k, minden bizonnyal �n lehetek az. V�gig m�rtem a testalkat�t, csak csont �s b�r. Nagyon v�kony volt, hossz� l�bakkal melyek most a betont vert�k. Egyik l�bammal r�l�ptem a has�ra. �desem, mennyi s�lyt vagy k�pes elviselni? Beleharapott az ujjaimba. Most �n ord�tok. - Rohadt kurva - ugrottam el. Ez lehetett volna az egyetlen es�lye az eg�r�tra, de nem j�tt �ssze. Azonnal neki led�lt a l�bam p�r r�g�snak. T�bbsz�r is megr�gtam azt a sz�ps�get, arc�t, nem v�dekezett csak sik�tott. - Fogd m�r be a pof�d! - parancsolom, de a szolgaszajha csak ord�t. �szrevettem a v�res fogh�jain, hogy a fels� fogsor�n�l n�mi hi�nyoss�g keletkezett. Olyan er�s volt, T�ndi b�ndi?  - Kussolj�l, bassza, meg- �v�lt�k r�, l�ttam, hogy az �llkapcsa m�r csak fel-al� mozog hang n�lk�l. Befogta. Nevettem, vicces l�tv�ny volt. A feje sok sz�nben pomp�zott, legink�bb a lila �s a v�r�s sz�nsk�l�n. Ujjaival belekapaszkodott a jegyzeteibe, melyek�rt lehajoltam. - Hm... �rdekes feladat - b�logatok, l�tom, ahogy r�m mered. - B�r ne feledd, hi�nyzik m�g a szem�lyes megjegyz�s a v�g�r�l - mosolyogtam r�.
- D�g�lj meg, k�cs�g - majd er�sen koncentr�lni kezdett, �s lek�p�tt v�r�vel. A v�r�s leve sz�tken�d�tt a k�pemen, ami a s�t�tben �gy festett vil�gos arcomon, mint egy darab feh�rpap�ron egy tinta pacal. Kezemmel undorodva let�r�ltem a nedvet.
- Csak ut�nad... - suttogtam. Els�t�ltam a kont�ner m�g�, valamit keresve, �reztem, ahogy tekintette k�veti a l�bamat, hallom gyors zih�l�s�t. M�r nem tud elfutni ... nem akar. �nk�nt v�lasztotta a veszt�t. Kezeim k�z� egy neh�z vasdarab ker�lt, amit v�g�l k�t k�zzel fogva, el�sz�r v�gig h�ztam a betonon. A csod�latos hangt�l a k�bor macska r�m�lten elfutott. Oda�rintettem a hideg f�met az �ldozat v�rt�l forr�sod� arc�hoz, majd a magasba emeltem. - �g veled - mosolyogtam. A vas lezuhant a l�ny fej�re, ism�t felemeltem. Lecsaptam �s lecsaptam, egyre gyorsabban �s kem�nyebben, csak n�ztem, ahogy a v�r az aszfalton ken�dik sz�t, egyre nagyobb �s nagyobb foltban. A jellegzetes szaga az orromba hatolt, v�g�l abba hagytam. Hallottam, ahogy a l�ny v�re a gyilkos fegyveremr�l cs�p�g. Leejtettem a vasat, ami egy kicsivel arr�bb gurult. M�g nincs v�ge. Megragadtam a k�semet, �s h�t olyan er�s sz�r�st m�rtem a nyak�ra. �gy t�nt, hogy szeg�ny �ldozatomat ink�bb lenyakaztam, mint nyakon sz�rtam volna. L�that� volt a csontja, �s az �sszes fontos ereket eltal�ltam. M�r biztosan nem �l. F�radtan let�rdeltem mell�je, elvettem az iratait, majd ujjaimat a v�r�be m�rtva, le�ltem a kont�ner mell�.
J� kisl�ny.

�bredj fel!
Egy hang �v�lt a fejemben.
�bredj m�r fel v�gre, m�g sok a dolgunk!
Nem tudom, de ez a megsz�nni nem k�v�n� hang m�r kezd nagyon ideges�teni. Eml�keim nem hagynak b�k�n, tudtam, hogy nem hagyhatom ott a hull�t. De mi van, ha a rend�rs�g m�r gyorsabb volt? Ki van z�rva. Egy elhagyott zs�kutca volt, maximum azt hiszik, egy hajl�ktalan t�madt r�. Hirtelen eszembe jutott valami, h�t a vas darab, tele az �n ujjlenyomataimmal. Idegesen tapogatni kezdtem magamat, amikor �szrevettem, hogy szerencs�mre a k�st elraktam. A csukl�mon l�that�ak voltak a karmol�sok, egy kis cs�k m�g v�rzett is. Francba, a rend�rs�g, ha megvizsg�lja, tal�n m�g v�r �s sz�vet darabot is tal�lnak.... legbel�l m�g is gy�t�rt a b�ntudat, el akarom vinni a hull�t ... Messzire, m�g nem k�s�.
H�lye vagy? Ne tedd.
Fejemben v�gig futottam a list�n, amit indul�s el�tt m�g a t�sk�mba pakoltam. Zs�k, balta, zsebl�mpa �s egy p�r kert�szkeszty�, valamint k�nytelen voltam egy �s�t is venni, amint a h�zmestert�l loptam el ideiglenesen. Sietnem kellett. R��ltem a ker�kp�romra, majd elindultam a helysz�n fel�. Nem sok�ra oda�rtem. A biciklimet egy k�zeli f�nak t�masztottam, az �s�t pedig a bokrokba rejtettem el a h�tizs�kommal egy�tt. K�zelebb l�pegettem a zs�kutc�hoz, majd �szrevettem, hogy a holttest m�g mindig ott hevert, �rintetlen�l. K�r�l n�ztem t�bbsz�r, de sehol nem l�ttam embert.
B�jj el! - �v�lti a hang a fejemben.
T�n�s onnan!
Ijedtemben a kont�ner m�g� b�jtam. Egy fiatal n� futott el az utca el�tt. Nem vette volna �szre a testet, ha m�r nem folyt volna ki bel�le az �sszes v�r. Agyonhaszn�lt edz�cip�j�vel belel�pett a v�rt�cs�ba, melynek s�s szaga ism�t felcsap�dott. A n� meg�llt, majd k�v�ncsis�ga a s�t�ts�gbe ragadta. Nem b�rta meg�llni, hogy ne j�jj�n k�zelebb. K�k szemeivel elkerekedten b�mult az el�tte fekv� l�nyra, kinek fej�t csak p�r kis b�r cafat tartotta m�g a t�rzs�hez. A h�lgy arca ugyanolyan feh�rr� v�lt, mint a zoknija, sz�j�t pedig sikolyra t�rta.
- Rend�rs�g - sik�tja, majd egy k�zeli f�lk�hez rohant.
T�nj onnan! Most!
Tekintettem a mellettem fekv� vasdarabra akadt, amit gondolkod�s n�lk�l megragadtam, majd elfutottam a bokrok fel�. A fiatal n� telefon�lt, mik�zben siet�sen �sszeszedtem a cuccaimat, �s eltekertem onnan. Sietnem kell, v�g�l is nem gondolna senki rosszat egy l�nyr�l, aki az �jszaka kell�s k�zep�n egy �s�val meg egy vasr�ddal ( bocs�nat, az m�g v�rrel �sszekent is) a kez�ben teker a biciklij�n. A leg�jabb sport.
Gyer�nk, hajts le a f�k k�z�. Most!
Nem tudom mi sz�nd�ka volt ennek a hangnak, de jobbnak tartottam, ha azt teszem, amit mond. Let�rtem az �tr�l, �gy a f�ldes erd�s helyen hajtottam tov�bb. Nem sok�ra, szir�n�z� rend�raut�k haladtak el. Ism�t szerencs�m volt. Tov�bb t�volodtam az aut��tt�l, egyre beljebb ker�ltem a s�t�t rengetegbe. Elkapott a f�lelem. Nem l�ttam semmit mik�zben egy dombr�l gurulok le, ez�rt �gy d�nt�ttem lef�kezem, hogy el�kapjam a t�sk�mb�l a zsebl�mp�mat. Megh�ztam a f�ket, nem �llt meg. Ism�t pr�b�lkoztam, nem ment. L�legzetem ism�t felgyorsult, de h�t az el�bb m�g ment.
H�, figyelj! N�zz�l el�re k�l�nben...
Fejemet felkaptam, v�g�l eldobtam az �s�t �s a vasat, ut�na leugrottam a felgyorsult k�zleked�si eszk�zr�l.  Elter�ltem a koszos f�ld�n, egy kis port felverve magam ut�n, majd meghallottam, hogy a biciklim valaminek neki csap�dott. Az �lembe vettem a t�sk�mat, kitapogattam bel�le a zsebl�mp�t, rajta a gombot, amit�l vil�g�tott. Egy fa volt nem messze el�ttem, a t�rzs�n�l pedig roncs darabok hevertek. Adios, bringa! Most m�r gyalog mehetek haza. M�rgemben felkaptam a vasrudat, �s ahogy p�r �r�val ezel�tt, �gy vertem a f�ldh�z.
- A kurva �letbe! - cs�szott ki m�r sokadszorra a sz�mon. Felkaptam a zsebl�mp�t is, �s a f�hoz ballagtam, n�hai h� t�rsam roncsaihoz. Megl�ttam a f�ket, ami olyan szab�lyosan volt elszakadva, hogy azt valaki �gyesen elv�ghatta indul�s el�tt. T�vedtem, akkor m�gis volt valaki. Egyre idegesebb lettem, megl�ttak. Ki tudja, holnap reggel tal�n a rend�rs�g r�zz fel az �gyb�l a "Le van tart�ztatva!" sz�veggel. Zseni�lis.
Mondtam, hogy nem kellene elmenned otthonr�l.
- Kussolj! Mi�rt besz�lsz hozz�m �lland�an? - most m�r biztos voltam benne, hogy teljesen elment az eszem. M�r magammal is besz�lek.
Ha nem sz�ln�k neked, m�r a n� el�tt lebukt�l volna ...
Nem sz�ltam vissza, mert tudtam, hogy igaza volt.
- Ki vagy te? - k�rdeztem t�le. Hi�ba v�rtam egy nevet, vagy v�laszt, sosem mondta meg.
Hallgasd csak, a t�voli hangokat ...
Egy k�zeled� motor hangj�t hallottam. Amikor fel�lltam a f�t�l, meg is l�ttam a par�nyi f�nyfoltot, aminek jelenleg egy szentj�nosbog�r nagys�ga volt. Meg volt a terv. Hirtelen el� v�gok, majd le�t�m a motorost, �s elh�zok vele. Megragadtam a rudat, majd felfutottam az �tra, ahol majd megjelenik az �ldozat. M�sik kezemben ott volt a l�mp�m, amit kikapcsoltam, miut�n fel�rtem. Elrejt�zk�dtem, �s �gy v�rtam r�, mint egy vad�llat. A hang egyre hangosabb lett. Gyere k�zelebb. Ne v�rasd meg a t�mad�t! Nem sok�ra megl�ttam a f�nyt. El� ugrottam, �s mint egy baseball j�t�kos lecsaptam az illet�t a hely�r�l. A motor felborult, a fick� pedig ott hevert el�ttem.
- Ez meg milyen �g volt? - kapott a fej�hez semmit sem sejtve. Nem volt rajta buk�sisak. M�g�je lopakodtam, amikor felkapta a f�ldr�l a vil�g�t� l�mp�mat. L�pteimmel megzavartam, �jra szor�tani kezdett bel�lr�l valami.
Tedd meg! Musz�j.
A f�rfi h�trafordult, ismer�s volt, a h�zmester. A f�nyforr�st az �n arcomra ir�ny�totta, sokkol� volt.
- Krause, mit csin�l itt ilyen k�s�n? - megragadtam a rudat, �s felemeltem. - Mi ... mi a francot m�vel, elment az ... - lecsaptam r�. Keservesen ord�tott. - Neeeeeee - v�g�l elhalkult, amikor csak a v�re spriccelt az arcomba. V�ge. Kivettem a kez�b�l a l�mp�mat, ism�t beraktam a t�sk�mba, majd les�t�ltam az �s��rt, v�g�l elind�tottam a robog�t. Nem sok�ra �jra otthon lehetek. Imm�r k�t emberrel kevesebb a vil�g egy �jszaka alatt, �s ezt mind �N csin�ltam.  

Cs�r�g a telefon, unottan felemeltem a kagyl�t. A h�zmester feles�ge volt a vonal m�sik v�g�n, nyugodt hangon k�rdezte, hogy nem l�ttam e a f�rj�t.
- Sajn�lom, nem - m�g j� hogy nem mondom, meg hol van az �reg, ugyanis nem jel�ltem be melyik f�n�l vertem agyon. Ha ez kider�lne, egyb�l s�t�lhatok a rend�rs�gre is.
- Csak a szomsz�d v�rosba h�vt�k a s�gorom�k, �s az �ta nem l�ttam, de a robog�ja ott van a hely�n - majd kis sz�net ut�n folytatta. - Senki sem l�tta a lak�k k�z�l, szerintem v�rok egy kicsit.
- Igen, mindenk�ppen - ezzel �n is megnyugodtam, sz�val a n� nem gondol a legrosszabbakra. Helyes. - Lehet, hogy elment zseml�k�rt - gondoltam, mint az �rtatlan.
- Val�sz�n� - nevetett. - Bocs�ss meg, hogy felkeltetelek - ezzel le is rakta. Automatikusan nyomtam egyet a szerkenty�n, �s kiejtettem a kezemb�l. Ink�bb higgye azt, hogy haragszom, mert fel�bresztett, mint azt, hogy gyilkos vagyok. Hom�lyos tekintetem a k�nyveimre estek, amik szanasz�t hevertek mellettem. �ltal�ban krimik, vagy Stephen King k�nyveim voltak, de egy szemet sz�rt nekem. Nem tudom, de sosem l�ttam egy ilyen piros k�nyvet, ami ott vir�tott a fekete Kingeim k�zt. Odak�sztam hozz�, hogy k�zelebbr�l is megn�zhessem. " .... napl�ja" volt a c�me, de a n�v m�r lekopott r�la. K�v�ncsi lelkem nem nyugodott, beleolvastam, az els� szakasz ut�n led�bbentem.

"...csak futott el�lem, ut�na ny�ltam �s a karj�n�l ragadtam meg, v�g�l az aszfalthoz v�gtam. Kezemben l�v� fejsz�vel h�szon �tsz�r s�jtottam le r�. Kegyetlen voltam. De meg�rdemelte. Amikor haza�rtem, nem b�rtam aludni. Nyugtalan�tott a hulla, ez�rt fogtam a h�zmester �s�j�t, v�llamra raktam a telepakolt t�sk�mat, �s elindultam, hogy v�gleg elt�ntessem a vil�gb�l...."

A k�nyv kiesett a kezemb�l, els�re megr�m�lten. Nem csak, mert az illet� hasonl�kat �lt �t, mint �n, hanem az ut�na l�v� p�r soron.

"�rtatlanb�l b�n�s.
       A b�n�snek halni kell.
Piros ruh�ba �lt�zve,
      s�t�l a v�g�h�dra.
Saj�t kiv�gz�s�re,
      meg�ltem,
m�r mindegy volt neki.
        V�r�s sz�nben f�rdik,
de ez m�g kev�s ... a sz�momra.
                         majd legk�zelebb"

Felismertem ezt az �r�st a padr�l, amin jegyzeteltem. Lapoztam, a k�vetkez� oldalon pedig m�g r�mesebb dolgot olvastam.

"Tudom, hogy te �lted meg." - �llt a k�t oldalon vastag, fekete tint�val meg�rva. Azonnal becsaptam a k�nyvet, �s beleraktam a szatyromba. Biztos v�letlen�l belekavarta a n� a k�nyveim k�z�. Soha nem vettem volna ki ilyesmit ... F�lszemmel a napt�romon �szrevettem egy piros jelz�st, ma van a 18. sz�let�snapom. Amint ki�rtem, lerohantam a l�pcs�n, a szomsz�d nagyon izgatott volt, ugyanis a feles�g�t a k�rh�zba sz�ll�tott�k, b�rmelyik pillanatban vil�gra j�het a baba. A neve is meg van m�r, Annaliese Wei� lesz. Tov�bb siettem, de a baj�rat el�tt ott �llt a rend�rs�g. Hirtelen megtorpantam, m�ly leveg�ket vettem, ideges voltam.
- Megtal�ltuk a f�rj�t holtan az erd�ben - az asszony szem�be k�nnyek gy�ltek.
Ezek azt�n gyorsak.
- De mit kereshetett ott? Hiszen m�r hazaj�tt - zokogott.
- Honnan tudja? - �rdekl�d�tt az �reg.
- A lak�k �ll�tott�k - v�g�l nem �sszerogyott. Mik�zben a rend�r�k pr�b�lt�k vigasztalni, kiosontam a h�ts� kij�raton. A k�nyvt�r fel� mentem, de nem jutottam messzire, mikor megl�ttam, hogy az �t le volt z�rva. Term�szetesen a helysz�nel�knek k�sz�nhet�en. P�r di�kl�nyt l�ttam a korl�t m�g�tt, gondoltam �n is odamegyek.
- Ez borzalmas - sz�rny�lk�d�tt el az egyik.
- Ki tehetett ilyet? - a v�llunkon �t l�ttam egy letakart testet. M�g mindig ott volt.
M�g sz�p, mert �gy agyon verted, hogy m�r nem tud elfutni...
- Ki az �ldozat? - k�rdeztem t�l�k. Ezzel elj�tszhattam az �rtatlan, semmit nem tud� j�r�kel�t. Mindketten h�trafordultak, majd r�m meredtek.
- Egy 17�ves l�ny, nem mondt�k meg ki - tov�bbra is csak fekete letakart valamit b�multam, majd a l�baim a k�nyvt�r bej�rathoz vezettek. �ppen az ott dolgoz� n�h�z tartottam volna, amikor egy el�ttem jegyzetel� rend�rre lettem figyelmes.
- Nos, akkor ez a l�ny �n�kn�l gy�jt�tt anyagokat?
- Igen - b�lintott a k�z�pkor� n�. - Olyan kilenc fele, pedig elment, amikor z�rtam.
- Volt rajta k�v�l m�g valaki a k�nyvt�rban? - faggatta tov�bb.
Nem j� helyen vagy, �desk�m.
- Egy m�sik l�ny, aki szint�n jegyzetelt - a n� szeme fel�m fordult. - � az - mutatott r�m. A rend�r fel�m fordult.
- Eln�z�st - �jra ideges lettem. - Csak sz�lni akartam, hogy ezt valaki - �tny�jtottam a k�nyvet -, valaki ott hagyta a bej�rat el�tt - hazudtam.
- Val�ban? - a f�rfi vette el t�lem a napl�t. - Hogy h�vj�k? - most t�lem k�rdezett.
- Heike Krause - jelentem ki.
- Mit csin�lt tegnap kilenckor? - folytatta.
- Hazamentem - v�gtam hozz�.
- Ismerte az �ldozatot?
- Milyen �ldozatot? - mintha nem tudn�m.
- Sz�val, �n nem vette �szre a sok rend�rt ? - mosolygott.
- De, csak nem tudom ki az �ldozat? Valakit meggyilkoltak?
- Katrin Ackermannt tegnap este r�viddel, miut�n elhagyta a k�nyvt�rat meggyilkolt�k - elsz�rny�lk�dtem.
- Nem ismerem, de lehet, hogy l�t�sb�l - adtam el� a rend�rnek, aki a csukl�mra mutatott.
- Honnan van? - szememmel a karmol�sokra n�ztem. Pics�ba, elfelejtettem.
- Tegnap egy hisztis kisgyerekre vigy�ztam, aki nem akart elaludni - zseni�lis f�llent�s, m�g csak nem is hebegtem. A napl�t a h�na al�vette.
- Ezt magammal viszem - mosolygott. - K�sz�n�m, az egy�ttm�k�d�st - majd n�ztem, ahogy kimegy a bej�rati ajt�n.

D�l volt, indultam vissza a lak�sra, mik�zben egy halottaskocsi sz�guldott el mellettem. Sz�val Katrinnak h�vt�k. Ackermann .... Ackermann ........... nem eml�kszem. Honnan ismertem?
Fordulj balra!
A hang �tvette f�l�ttem az ir�ny�t�st, engedelmeskedtem neki. Egy pillanatra h�trafordulva figyeltem, mi fog t�rt�ni. Semmit sem l�ttam, csak valakinek front�lisan nekimentem. B�rki is volt az, dobozokat cipelt, amik r�m estek.
- Eln�z�st! - szedte le r�lam a kartonokat. El�nt�tt a d�h, ki ez a balf�k.
- A j� .... - feln�ztem abba a k�t szemp�rba, amibe mindig is akartam. �gy tudom Andreasnak h�vt�k. Helyes gyerek volt, mindig is tetszett nekem. - ... semmi - �reztem, hogy v�r�s lettem. Fel�m ny�jtotta a kez�t, �n pedig elfogadtam. Most el�sz�r �rtem hozz�. - K�sz�n�m - v�g�l leporoltam magam. Megcs�rrent a telefonja, � sz� n�lk�l felvette, majd sz�net ut�n megh�kkenve nyomta ki.
- Valami gond van ? - k�rdeztem meg udvariatlanul. Lehajtott fejjel szedte �ssze a cucc�t.
- Csak k�z�lt�k velem, hogy meghalt a bar�tn�m ... - ezzel el is ment. - Bocs.
A bar�tn�je meghalt. Katrin Ackermann. Most m�r mindent tudok. Irigys�gb�l �ltem meg, mert neki az a fi� volt a bar�tja, aki nekem kellett volna.
Gratul�lok.
Kezemet a fejemhez kaptam, majd elfutottam. Nem hiszem el, hogy egy ilyen sz�rnyeteg vagyok. Pedig, �n csak egy boldog �letet akartam, de mindent t�nkre v�gtam azzal, hogy a bels� hangra hallgattam. A gy�l�let vez�relt.

Egy j�tsz�t�ren voltam, mag�nyosan �ltem a hint�ban. Tipikusan �gy festettem, mint azok a modellek az ilyen depresszi�s k�peken. Egy kis fi� �lt szomor�an a padon, n�ha �szrevettem, hogy s�rt. Igaz�b�l, nem �rdekelt volna, ha t�bben lett�nk volna a t�ren, de sajnos ez nem �gy ad�dott. Fel�lltam a helyemr�l, majd a kis cs�v�hoz mentem.
- Le�lhetek mell�d? - mire � sz� n�lk�l arr�bb h�z�dott. Az arca ismer�s volt, vagyis ink�bb n�h�ny von�sa. Rossz el��rzetem volt. - K�sz�n�m - egy ideig n�m�n b�multam a velem szemben l�v� f�t. Mikor �sszeszedtem minden b�tors�gomat, �s meg k�rdeztem t�le... - Neked is meghalt valakid? - erre � fel�m fordult. Olyan �t �v k�r�li lehetett.
- Ennyire l�tszik? - mire �n csak h�mm�gve b�lintottam. - A n�v�rem, tegnap nem j�tt haza - ledermedtem. -, reggel telefon�lt a rend�rs�g, s bejelentette, hogy valaki b�ntotta �t - kit�rt bel�le a s�r�s. F�l karral �t�leltem.
Komolyan. ez m�r sz�nalmas t�led.
- Fogd be - suttogtam magamnak, olyan halkan, hogy a fi� m�g v�letlen�l se hallja meg.
A helyett, hogy a lak�sodban n�zn�d a h�reket, megsajn�lod az �ldozatod hozz�tartoz�it? Ennek nem lesz j� v�ge.
M�rgemben er�sen megszor�tottam a gyerek v�ll�t.
- Valami baj van?
- Nincs semmi - r�ztam meg a fejem.
- Te vesztett�l m�r el valakit? - mire lelki szemeim el�tt, csak egy aut�roncs jelent meg.
- A csal�domat, �n vagyok az egyetlen t�l�l� - �reztem, ahogy a k�nnyek elhom�lyos�tj�k a k�pet.
- M�r r�g egyed�l vagy? - faggatott tov�bb.
- Igen, m�r lassan 3�ve - hajtottam le a fejem.
- Neked is meghalt a n�v�red? - sok�ig nem v�laszoltam neki.
- Amikor megsz�lettem, a testv�rem m�r halott volt - ebben a pillanatban, megl�ttam a s�t�t rengetegben a f�nyt. A testv�rem, Anna. Any�m�k mindig azt mes�lt�k r�la, hogy felel�tlen volt. Az a t�pus, aki el�bb cselekszik, ut�na gondolkodik. A sz�leim ez�rt vigy�ztak r�m, nehogy �n is ugyanolyan felel�tlen legyek, mint �.
Nem vagy egyed�l, Heike. Itt vagyok neked �n.
Ez a hang... nem b�rom m�r sok�ig. Ami�ta saj�t magam hozom meg a d�nt�seimet, megjelent.
- Akkor te nem is ismerted �t? - megr�ztam a fejem. - Az �n Katrin n�v�rem ....... - Katrin, ism�t ez a n�v. Most m�r eg�szen biztos, hogy a kis�ccs�vel besz�lek.
H�vd el ...
- Figyelj - nyeltem egyet. -, szeretn�d utolj�ra l�tni a n�v�redet?
- Anyu azt mondta, nem n�zhetj�k meg.
- De ez nem igaz - mosolyogtam. - A rend�rs�g csak ker�lni akarta a nagy felhajt�st, a csal�dtagoknak megengedett - er�sen megszor�totta a kezem, megb�zott bennem. Elvezettem az erd�be, min�l m�lyebbre, �s nyugodtabb helyre.
- Messze van m�g? - meg�lltam.
- Nincs - zsebeimben kerestem valamit, ami m�r tegnap �ta ott nyugszik.  
Tedd meg.
Megragadtam a markolat�t.
Tedd m�r meg.
- L�tod ezt a k�st? - mutattam neki, peng�j�re r�sz�radt a v�r. - A n�v�red v�re van az �l�n. Ezt el�sz�r a v�ll�ba sz�rtam, azt�n a h�t�ba, majd h�tszer a nyak�ba d�ftem - a kisgyerek elsz�rny�lk�d�tt. A karom �tfonta a nyak�t, ord�tani kezdett. - Fogd be a sz�dat, k�l�nben f�jdalmas hal�lod lesz!
- De mi�rt csin�lod ezt? Azt hittem, te nem vagy rossz - a k�s �le m�r a nyak�hoz �rt, lelki szemeim el�tt l�that�v� v�ltak m�r a f� erei.   
TEDD MEG!
- A n�v�red nagyon mag�nyos, t�rsas�gra van neki sz�ks�ge - majd m�lyen bel�v�gtam az ev�eszk�zt, �s k�nnyed mozdulattal v�gig h�ztam a nyak�n. A v�r sug�rban spriccelt, a fi� m�g felny�sz�teni sem volt ideje. V�geztem. Meghalt, egy �jabb halott.
A k�zelben f�rfiak hangj�t hallottam, ismer�sek voltak a f�leimnek, h�t persze a zserny�kok. Azonnal elrohantam a helysz�nr�l, p�r perc, �s az �t mellett elmentek a j�r�r kocsijukkal, az egyik a friss holttestre mutatott, m�g a m�sik r�l�pett a f�kre. Mindegyik�k kisz�llt a kocsib�l.
A h�ts� �l�sen ... lopd el!
Parancsolta a hang, ism�t engedelmeskedtem neki, �gy halkan kinyitottam az ajt�t.
- N�zz�tek egy �jabb hulla - r�zta meg az egyik a fej�t.
- Nekem m�g frissnek t�nik - n�ha feln�ztem a csomagtart� f�l�tt, mik�zben nagyon kutattam a h�ts� �l�sn�l.
- Pontosan 18�ve is volt egy ehhez hasonl� eset, eml�keztek? - semmi m�sra nem akadtam, mint a piros napl�ra. Lehet, hogy t�nyleg nem j� �tlet volt csak �gy odaadni a rend�rnek. Megragadtam, �s elfutottam vele.

Kif�radtam, ennyit m�g a gimiben sem futottam. Lihegve kinyitottam a k�nyvet, ami m�r remegett a kezemben, azzal a sejt�ssel, hogy itt bizony valami nagyon furcsa.

"Ma van a 18.sz�let�snapom, amint les�t�ltam az emeletr�l megl�ttam a rend�r�ket, akik a h�zmester feles�g�t vigasztalt�k.

A j�tsz�t�ren voltam, a hang a fejemben nem hagyott b�k�n. R�k�nyszer�tett arra, hogy meg�ljem az els� �ldozatom kisebb testv�r�t.

Meg�ltem, a rend�r kocsib�l kiloptam a napl�t."

Min�l tov�bb olvastam, ann�l jobban �szrevettem, hogy az �r�s hasonl�t a saj�tomra. Ez tal�n valami "Sors k�nyv" lehet? V�g�l az utols� mondatot elolvastam.

"....haza akarok menni, mert ma sz�letik meg a kish�gom.

Micsoda v�letlen hogy egyszerre fogjuk tartani a sz�let�snapunkat...."

Pr�b�ltam tiszt�n gondolkodni. A d�tumot a lap alj�n tal�ltam meg, ami megegyezett a mai nappal, csak annyi k�l�nbs�ggel, hogy 18�vvel ezel�tt �r�dott. Egy k�p esett ki bel�le, amin r�ad�sul fekete-feh�r volt. Egy l�ny volt rajta, aki nagyon hasonl�tott r�m. A k�pet megford�tva pedig egy al��r�st tal�ltam:
Anna Krause.
Most m�r biztos vagyok benne, ez a napl� a n�v�rem� volt. � is elk�vette ugyanazokat a borzalmakat, amiket �n. �szrevettem, hogy a hang nem sz�lt hozz�m m�r ...
- Anna ? - nyeltem egyet. - A te szellemed besz�l hozz�m ? Mi�rt nem v�laszolsz? Most m�r tudom, hogy te vagy az! K�rlek, mond, meg mit csin�ljak...
Innent�l ne k�vesd el, ugyanazokat a hib�kat, mint �n ....
P�r m�sodperc m�lva ideges lettem, elkezdtem ord�tani. Mi az, hogy na, k�vessem el a hib�kat, mint �? Ugyanolyan elmebeteg gyilkost faragott bel�lem, mint amilyen � volt. K�sz�net, egy m�r 18�ve halott n�v�rnek. Egy aut� k�zeledett, tal�n t�l hangosan ki�ltottam, a kellet�n�l. R�m�lten elrohantam az egyik ir�nyba. Nem kaphatnak el ! Engem soha nem fognak elkapni... nem hagyom magam. Egy hang sz�l�tott meg, ismertem.
- V�rj ! - gondolkod�s n�lk�l meg�lltam, majd a h�v� fel� fordultam, ut�na egy l�v�s d�rrent el. Andreas �llt velem szemben, egy pisztollyal a kez�ben. T�rdre estem, �reztem, ahogy nem r�g egy forr� goly� belem�lyedt a testembe, most forr�s�g �nt el. De tudtam, hogy az nem a h�s�g miatt lehet, hanem a v�rem folyik ki. - Meg�lted Katrint - kez�ben egy ugyan olyan napl�t l�ttam, mint amilyen nekem volt. - L�ttalak tegnap este, amikor kegyetlen�l legyilkoltad... - ujja ism�t �t�lelte a ravaszt. - , m�g r�ad�sul megm�rt�zt�l a v�r�ben is.
- Andreas �n ... - ism�t bel�m l�tt. Hasra estem, mik�zben k�nnyez� szemeimmel csak hom�lyosan l�ttam, ahogy h�tat ford�t, �s elment. - S-saj-n�-lom - magamban a hangot szidtam. Mi�rt nem figyelmeztetett. Utols� er�mmel, kinyitottam a k�nyvet. Az �r�s m�r nem volt olyan sz�p, mintha nehez�re esett volna �rni.

"Menek�ltem el�l�k, a rend�rs�g...... ne tal�ljon meg ...... a fi�, akit szeretek .................. r�m tal�lt, �s v�g�l megl�tt, most itt haldoklom .............



....rem�lem a h�gom nem k�veti el ugyanazt a hib�t, �s boldog �letet fog majd �lni.

                                     Anna Krause, �lt 18�vet"

Zsebemb�l nehezen el�h�ztam az �n tollamat, majd v�g�l belev�stem a nevemet a n�v�rem� al�, egy �j d�tummal megb�lyegezve. Kiejtettem a kezemb�l az �r�eszk�zt, h�tamra fordulva az eget b�multam. Megragadtam az �res napl�lapot, �s olyan er�sen �sszegy�rtem, hogy kis h�j�n kit�ptem a hely�r�l.
Elbukt�l, ahogy �n. N�lk�led, most m�r nem l�tezem t�bb�.
Anna hangja kedves volt, nem olyan agressz�v, mint r�gebben. Tal�n m�r sz�let�sem �ta tudta, mi fog t�rt�nni, ez�rt pr�b�lt mindig j� �tra t�r�teni, �gy az �n fejembe k�lt�z�tt, hogy ott tov�bb �lhessen. Most rajtam a sor, nekem kell vezetnem egy �jabb �rtatlant a v�g�h�dra......... itt megakadtam, len�ztem a p�l�mra, ami m�r teljesen v�r�s volt.

"�rtatlanb�l b�n�s.
       A b�n�snek halni kell.
Piros ruh�ba �lt�zve,
      s�t�l a v�g�h�dra.
Saj�t kiv�gz�s�re,
      meg�ltem,
m�r mindegy volt neki.
        V�r�s sz�nben f�rdik,
de ez m�g kev�s ... a sz�momra.
                         majd legk�zelebb"

�rtatlan voltam, most meg�ltem valakit, ez�rt meg kell halnom. Saj�t kiv�gz�semre rohantam, most piros ruh�ban vagyok, m�r mindegy volt a sorsom. F�rd�k a v�rben, de ez m�g kev�s volt az �letb�l .....
tal�n majd a k�vetkez� �letem, jobb lesz.

Nem kaptam leveg�t, kit�tottam a sz�mat, �s csak h�r�gtem, v�rt �klendeztem. Csak annyit l�ttam, hogy valami fekete mad�r sz�ll le fel�m, t�tott cs�rrel zuhan fel�m, ut�na minden s�t�t lett. Kit�pte a szemeimet.

Milyen rossz lehet egy haldokl�nak, ha a madarak m�g elevenen sz�tt�pik.  
Elengedtem a pap�rt, m�r nem tudok v�ltoztatni.
Csak a hang n�mult a fejemben.
Elbukt�l ...............