�gy kellett nektek...

A gy�gyszerek lecs�sznak egyenk�nt a torkomon,
s�r�g�rcs ker�lget, tal�n hallatszik a hangomon.
�vek �ta �lek, francos nyugtat�kon,
h�t igen, engem nem fog v�rni az �regotthon!
Tal�n sosem leszek huszonn�gy,
ha nem az, aki id�ben el m�gy.

Olyanok, akiket mindig r�helltem,
azoknak eml�keit m�lyen eltemettem.
A sok b�natt�l, amit m�r elrakt�roztam,
azokr�l, lassan k�nyvet is �rtam.
Az �letem m�ve, k�sz van, csak olvass�tok,
majd megn�zem, amikor zacsk�kba h�nytok,
a saj�t undor�t� tetteitekt�l rosszul lesztek,
majd �n ord�tom kacagva hogy �gy kellett nektek!